Jan 28
by fotoadmin in Kritikák 0 comments tags: ambroozia, helikon kiadó, költészet, kritika, nagy kemendy júlia, Szabad, Szöllősi Mátyás, vers

Nagy-Kemendy Júlia: A szabadság árnyalatai

A Szabad különféle aspektusokból vizsgálja az egyén szabadságát, gyermekkori traumákat, testi és lelki válságokat boncolgat egészen egyedi nyelvezetet alkalmazva. Mindannyiunkhoz szól, hozzánk, akik vágyjuk és keressük a talán megtalálhatatlant, elrejtőznénk abban a kis kunyhóban a fölénk tornyosuló élet alatt. Mérnöki pontossággal méri a szavak mellett a hallgatást is. Csendjei oly jelentőségteljesen hallgatnak, akár a Gyimes hegyei. A Szabad alkalom önreflexióra, belső csendünkre figyelésre – divatos szóval élve a lassulára. A Szabad elvonulás és elmélyülés, emberségünk megélése – még akkor is, ha ez olykor fájdalmas.
Tovább
Jan 09
by fotoadmin in Kritikák 0 comments tags: folyóirat, költészet, kriktika, Országút, Rónai Balázs Zoltán, Szabad, sziszüphosz, Szöllősi Mátyás, vers, verseskötet

Rónai Balázs Zoltán: Sziszüphosz visszanéz a kőre

A művek sikerének egyik kulcsa – esetemben, mint olvasó esetében is – a megélhetőségük. Ismerős szenvedések, szituációk. Temetés, szerelem. Indulás, érkezés. És sorolhatnám, de úgy vélem, felesleges, mindenki megteheti magában. Ilyen közhelyessé kopott fogalmak kapnak új erőre Szöllősi „mikromágiájával”, ha szabad így fogalmaznom. Nem a költészetének mértékére akarok így utalni, hanem a módszerre, amely korántsem működik mindenkinél – nála igen.
Tovább
Jan 09
by fotoadmin in Kritikák 0 comments tags: kolozsiorsolya, könyves magazin, kritika, líra, margó, sziszüphosz, Szöllősi Mátyás, vers, verseskötet

Kolozsi Orsolya: Szöllősi Mátyás versei a szabadság mibenlétét kutatják

„Elindulsz úgy, hogy itt maradni minden” – olvasható Szöllősi Mátyás legújabb, Szabad című verseskötetének hátsó borítóján. A biztonságot jelentő maradásból az elindulás bizonytalanságába lépni nagy kockázat, az is lehet, hogy veszteség. Viszont muszáj néha akkor is elindulni, ha nehéz. Muszáj helyet változtatni ahhoz, hogy más perspektívából tekinthessünk a megszokottra, a régire. Magunk mögött kell hagynunk, hogy értékelni és érteni tudjuk. Bátorság kell az induláshoz, mely a szabadság lehetőségét teremti meg. A szerző legújabb kötete is elindulásra hív: hétköznapi fogalmaink felülbírálatára, egyszerű, közhellyé koptatott szavaink és kifejezéseink jelentésének átgondolására, és elmélyült, lassú olvasásra. Bár Szöllősi Mátyás az utóbbi években prózakötetekkel jelentkezett (a 2017-es Váltóáram című elbeszéléskötete elnyerte a Margó-díjat), pályája versekkel indult (Aktív kórterem; Állapotok – negyvenöt töredék), és legújabb könyvében újra a lírikus lép elénk a prózaíró-költő-fotográfus nagyon szorosan összetartozó hármasából. A kötet az elmúlt tizenöt év terméséből válogat, valamint új verseket is tartalmaz, és csakúgy, mint a megelőzőek, ez is gyönyörű könyvtárgy, jó kézbe venni már akkor, mikor a benne olvasható szövegeket még nem is ismerjük. A szerző saját fotóját felhasználó borító lenyűgöző: hatalmas fenyveserdő közepén, a hegyek között aprócska ház, a fák teteje pedig ködbe, homályba vész. A magával ragadó kép a címmel összeolvasva még több jelentéssel gazdagodik, […]
Tovább
Jan 09
by fotoadmin in Kritikák 0 comments tags: helikon, József Attila, líra, Szabad, sziszüphosz, Szöllősi Mátyás, verseskötet

Bánki Éva: Szabad? Szöllősi Mátyás legújabb verseskötetéről

Nem nehéz észrevenni a Szöllősi-lírában (de a Szöllősi-prózában, különösen a Váltóáramban) a kései József Attila-versek egzisztencialista kérdéseinek ihletett továbbgondolását. (És talán az ilyen kérdések iránti szenvedélyes nyitottság különbözteti meg Szöllősit leginkább a kortársaitól.)
Tovább
Mar 30
by fotoadmin in Kritikák 0 comments

A morál illemtana – Nagy Csilla kritikája az Illegálról

Szöllősi Mátyás prózájának középpontjában az emberi viselkedés sajátosságainak feltérképezése, az egyéni döntéshelyzetek vizsgálata áll. Korábbi köteteiben (a 2016-os Váltóáram novelláiban és a 2018-as Simon Péter című regényben) egyaránt azt a dinamizmust viszi színre, amely szerint az önazonosság a másokkal vagy a környezettel való érintkezés, vagyis a párkapcsolatokba vagy a társadalmi csoportokba való illeszkedés kísérlete során alakul. Szövegei a társadalom és a kultúra rétegzettségét és hálózatosságát vázolják fel, ebből a tablóból metszenek ki egy akkora képet, amely lekövethetővé teszi egy-egy jellegzetes, 21. századi, nagyvárosi (budapesti) karakter mozgását (térbeli értelemben, a társadalmi struktúrák csomópontjai szerint; időben, a felidézett történések, események ritmusában; illetve legtöbbször a személyiség „fejlődése” szempontjából is).
Tovább
Apr 03
by fotoadmin in Kritikák 0 comments

Kolozsi Orsolya: Végtelen keresés

Röviddel a Margó-díjas Váltóáram megjelenése után Szöllősi Mátyás első regényével jelentkezett 2018 őszén. A Simon Péter című rövid regény sok szempontból tekinthető a Váltóáram egyfajta továbbírásának, folytatásának. Egyrészt a novelláskötet utolsó írásából (Lefekvés előtt, ébredés után) nő ki a regény alapszituációja, és az elbeszélést kis változtatásokkal teljes egészében átemeli az új kötetbe, másrészt a tavalyi könyvben megismert hang, látásmód érvényesül a most napvilágot látott regényben is. Ahogyan az előző prózakötet esetében, úgy itt is telitalálat a borító, rendkívül ízléses, ugyanakkor kellően figyelemfelkeltő, és kiválóan tükrözi azt a borzongató bizonytalanságot, amit a szöveget olvasva tapasztalhatunk. A borító a fotósként is közismert szerző fényképének felhasználásával készült, Jozef Suchoža Missing Generation című térinstallációjának részletét örökíti meg. Az üresen lógó esőkabátok, a lehajtott fejeket imitáló kapucnik sora olyan elveszettséget, reménytelenséget áraszt, mely a regényre is több helyen jellemző, valamint a kabátok alól hiányzó (de hiányukban mégis jelenlevő) testek megfoghatatlansága azt a bizonytalan, titokzatos atmoszférát hangsúlyozza, mely a Simon Péter című szöveget az első mondatoktól az utolsókig uralja. Szöllősi új kötete műfaji szempontból a novelláskötet és a regény határán egyensúlyoz, mert bár a főhős, Simon személye összeköti a jeleneteket és koherenciát visz a szövegbe, azért jól látható, hogy lazán összefűzött jelenetek sorakoznak itt, külön-külön elbeszélésként […]
Tovább
Feb 25
by fotoadmin in Kritikák 0 comments

Csehy Zoltán: Simontól Péterig és vissza

Szöllősi Mátyás regénye, a Simon Péter érzékeny identitásodüsszeia: a főhős, egy diakónus önmagát keresi, pontosabban szólva a bűn helyét önmagában. A cím kettős értelemben is játékba hozza a Szentírást: hiszen megidézi Szent Péter történetét, mivel Péter apostol eredeti neve Simon, másrészt a szerző aktiválni látszik Nádas Péter Egy családregény vége című művének allúziótechnikáját.
Tovább
Feb 15
by fotoadmin in Kritikák 0 comments

Bánki Éva: Testvér? Vagy…?

A “mindannyian testvérek vagyunk” gondolata különös összefüggésben kerül elő Pál Areioszpagoszi beszédében (Ap csel. 17:22-34). A nagy térítő művelt pogányok előtt, a görög kultúra fellegvárában prédikál, és itt hivatkozik egy görög költő tanúságára is. Ez valami multikulti trükk lenne? Vagy utalás arra, hogy a Biblia mellett létezik (létezhet) egy egészen másfajta, ám éppígy univerzális kinyilatkoztatás – ez pedig talán épp a művészet? Hiszen furcsa a testvériségre való utalás egy olyan vallás szülöttének a szájából, ahol a testvérek örökké rivalizálnak és viszálykodnak. Ráadásul Pál egy olyan megváltó tanait hirdeti, aki a vérségi-családi kötelékeknél mindig is fontosabbnak tartotta a szellemieket. Akkor mit is jelent a Bibliában a testvér? Mit akarhat Pál a „közös származás” hangsúlyozásával? Azt hiszem, ezt nem is tudjuk meg. A felháborodott görögök – akiket egy cseppet sem hatnak meg Pál gesztusai és izgalmas gondolatfutamai – dühödten félbeszakítják a beszédet. A „testvéres” beszéd a nagy apostol, Görögország térítőjének talán legnagyobb kudarca. Szöllősi Mátyás egy nagy tömeg előtt elmondott beszéd (gyónás?) kudarcával végződő Simon Pétere számos ponton utal az Areioszpagoszi beszéd dilemmáira is. Tényleg testvérek vagyunk? A cselekmény a migránsválság idején játszódik, a regénybeli főváros pályaudvarán lépni sem lehet a menekültektől. De Simon diakónust, a főhőst nemcsak a kiszolgáltatottságuk rázza meg, […]
Tovább
Feb 11
by fotoadmin in Kritikák 0 comments

Szalay Zoltán: Az iránytű árulása

A Simon Péter jó példa arra, hogy ez a prózatechnikai eljárás kiválóan alkalmas a legbonyolultabb metafizikai kérdések érzékeny tálalására
Tovább
Feb 07
by fotoadmin in Kritikák 0 comments

Laik Eszter: Az isten háta mögött

Ha egyetlen jelzővel kellene érzékeltetni a regény világát, az az álomszerűség lenne: a Simon Péter minden jelenete álomleírásra emlékeztet, melyben a történések logikáját tisztán az álmodó elméjében megképződő benyomások, képek, érzetek láncolata, lelkének kivetülései képezik.
Tovább